Osztálykirándulás 2007. május 4-től 6-áig, kerek három napig Győrben átéltük első valódi osztálykirándulásunkat (ha az előző évek állatkert- illetve múzeumlátogatásaitól eltekintünk). Páratlan élménynek bizonyult, noha visszaérve rádöbbentem, hogy Győrből mindössze egy templomot, a zsinagógát, és a piacteret láttam – ja meg a kacsákat, amik ott vannak mindenütt: körülbelül mint Budapesten a galambok. Pénteken indultunk, ellógva a ballagást – kivételesen legálisan, mert nem fértünk el az udvaron – Kubicza tanár úr kíséretében, mivel osztályfőnök-helyettesünk, Gerőcs tanár úr csak másnap jött utánunk. Végigélveztünk egy kellemes vonatutat, amelyet egy szélsőjobb, fociszurkolói génekkel megáldott társaság szomszédságában tölthettünk el. Ekkor már mindenki javában törte a fejét, hogy miképpen oldja meg az osztálykirándulásra kapott feladatokat: ugyanis öt csapatra oszolva kellett különböző stílusokra átültetni a Piroska és a Farkas című remekművet, interjút készíteni, csasztuskát írni, egyes városrészek neveit megmagyarázni, majd mindezeket előadni osztálytársaink előtt. Miután berendezkedtünk a kollégiumban, és elköltöttük vacsoránkat a közeli étteremben, mindenki nyugovóra tért, és egész éjjel édesdeden aludta az igazak álmát... Másnap karikás szemmel, kissé másnaposan és rendkívül álmosan kezdtük a napot. Megnéztük a zsinagógát a benne lévő képkiállítással együtt, elsétáltunk a templomhoz, ahol megszemléltük Szent László hermáját, majd osztályfőnökünk a piactéren szélnek eresztett bennünket, hogy nézelődjünk kedvünkre. Később megérkezett Gerőcs tanár úr is, a délutánt pedig a feladataink megoldásával tölthettük. Az én csapatom például elzarándokolt a buszpályaudvarra, ahol letámadtuk az első buszsofőrt, interjúkészítés céljából. Nekünk még könnyű dolgunk volt, egyesek a rendőrséget zaklatták, volt leleményes csapat, aki az első szimpatikusnak tűnő embert felkérte, hogy tettesse magát iskolaigazgatónak. Este mindenki bemutathatta fáradozásai eredményét, bár nem sikerült az összes csapatnak befejeznie a feladatait: a névmagyarázatra például csak két megoldás született. A 10. b életéről szóló csasztuskák fantasztikusan sikerültek, a Piroska és a Farkas különböző adaptációin pedig betegre nevettük magunkat: főleg a western-stílusú színdarab és Várhalmy Bali előadása tette próbára rekeszizmainkat. Az eredményhirdetést követően még megnéztünk egy filmet, amit Gerőcs tanár úr hozott, majd a késői órára való tekintettel – ezúttal valóban – elmentünk aludni. Utolsó nap az osztály egy része elment az uszodába, aki pedig nem akart, az addig a környéken bóklászott. Végül összeszedtük a csomagokat, elgyalogoltunk velük a pályaudvarra, és miután nagy nehezen sikerült megtalálni a vonatunkat is, néhány óra múlva már újra itthon élvezhettük a jó kis pesti levegőt. Összességében véve az osztálykirándulás fantasztikus volt, bár nem az a szokványos fajta. Na de van-e olyan, ami szokványos, ha a mi osztályunkról van szó?